ÚJ KORSZAK A KÖRNYEZETPOLITIKÁBAN

Debrecen közlekedési, üzleti, gazdasági centrummá válása akkor lehet teljes körű, ha fenntartható módon biztosítja lakosai számára a régióközponthoz méltó magas életminőséget. Ma Debrecenben megfigyelhető, hogy az ingatlanárak jelentős emelkedése miatt az agglomeráció egyes településein növekszik a lakosság száma, míg Debrecenben stagnál vagy enyhén csökken. A cél, hogy Debrecen közigazgatási területén belül jelentősen növelni lehessen a lakóterületek nagyságát annak érdekében, hogy megfizethető árú, beépíthető területek jöjjenek létre. Erre alkalmas a város keleti és délkeleti oldalán elhelyezkedő, nagy kiterjedésű zártkerti zóna, amely azonban jelentős közműfejlesztéssel tehető minőségi lakóterületté. A város szabályozási oldalról elkezdte a zártkerti zóna lakóterületi előkészítését és az elmúlt években jelentős forrásokat fordított útfelújításra, közvilágítás, vezetékes víz, valamint a közszolgáltatások fejlesztésére. Az érintett területeken a teljes körű infrastruktúra kiépítése azonban további jelentős forrásokat igényel. Ezáltal a város ezen övezete 50-70 ezer lakos fogadására is alkalmassá tehető.

A növekvő népesség gyorsan növekvő energiaigényeket produkál. Ehhez igazodva Debrecen városa célként fogalmazza meg a megújuló energiafelhasználás részarányának növelését, a környezetvédelmet, továbbá az energiahatékonyság és az energiatakarékosság kialakítását, amely összhangban van Magyarország Nemzeti Energiastratégiájával is. A frissen beépült villaközpontok igényeit fogalmazzák meg a megújuló energiafelhasználásával történő energiaellátást. Debrecen vonatkozásában megújuló energia optimális struktúráját a napenergia, a biomassza (hulladékhasznosítás), továbbá a geotermális energiaforrások adják. Földrajzi adottságainak köszönhetően Debrecenben magas az éves napsugárzási energia értéke, ezért a naperőművi nyert villamosenergia mennyisége célként fogalmazódik meg. A hazai jogszabályi környezet miatt Debrecen fog összpontosulni Hajdú-Bihar megye lakossági hulladéka. A hulladékválogatáson túlmenően ezért előtérbe kerül a hulladék termikus hasznosítása is.

Utóbbival lehetőség nyílik a villamosenergia-termelésre, továbbá a távhőellátás ebből a forrásból való segítésére. A közösségi közlekedésben résztvevő járművek jellemzően fosszilis energiafelhasználással működnek. A primerenergia-felhasználás csökkentése érdekében – a fokozatosság elvét követve – teret kell engedni az elektromos meghajtású járműveknek.

A Civaqua Program elsődlegesen a Tiszántúl öntözővízzel való ellátására épül. A program keretében a Keleti-főcsatorna és Debrecen összekötése valósul meg.

A Civaqua olyan térségi fejlesztést jelent, amely egyszerre biztosítja:
• a természetvédelmet,
• a mezőgazdaság,
• az ipar gazdasági igényeinek, és
• a lakosság idegenforgalmi, sport- és rekreációs elvárásainak kielégítését és fejlesztését.

A projekt megvalósulása esetén annak jótékony hatása jelentkezik:
• a mezőgazdasági termelékenység, a termésbiztonság, a termékminőség növekedésében,
• a mezőgazdasági termékpálya kiszélesítésében,
• a munkahelyek megtartásában, a munkahely-teremtésben, a foglalkoztatás növekedésében,
• a térség népesség-megtartó erejének fejlődésében,
• a város és térség nemzetközi turisztikai és befektetési szempontú vonzerejének fejlesztésében,
• a térség környezeti állapotának javulásában,
• a lakosság egészségi állapotának javulásában,
• az öko-, sport- és rekreációs turizmus feltételeinek a megteremtésében.

A beruházás központi eleme egy olyan gerincvezeték kiépítése, mely a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer létesítményeinek felhasználásával, azokat kibővítve végez a térség magaslati pontjára vezet fel, ahonnan már lényegében gravitációsan ruházható az egész ellátandó térség. A meglévő H–II. vezetékhez kapcsolódóan egy új H–II jelű gerincvezeték kerülne megépítésre, amely Felsőjózsa fölött, a bodaszőlői bekötőút magasságában lévő magas ponton keresztül vezetve eléri a Kondoros csatornát. Erre a gerincvezetékre lehet felfűzni a H-II/1 vezetéket a Tócóval, az öntözőtelepeket, a Debreceni Nagyerdőt, valamint a Kondoros-csatornát az erdőspusztai tavakkal, illetve az ezekhez kapcsolódó további tervezett létesítményeket.

A CIVAQUA PROJEKTET MOTIVÁLÓ FŐBB TÉNYEZŐK A KÖVETKEZŐK:

Debrecen környezeti állapotának javítása
A város belterülete nyugati oldalról jelenleg nyitott, a nagy kiterjedésű löszháti szántóterületekről a belterület jelentős porszenynyezés éri. Ez a lakosság körében egészségügyi károsodással jár (pl. asztmás megbetegedések). Ennek szennyezésének a felfogására a várostervező szakemberek egy zöld folyosó kialakítását tartják szükségesnek a Tócó-völgyében (erdősávokkal, vízfelületekkel), a Tócó-patak vonalában kialakítandó „zöld fal” létrehozásával. Ezzel a város lehetőségeit, vonzerejét is növelni tudják.

A Debreceni Nagyerdő vízháztartási helyzetének javítása
Az országos természetvédelmi védettség alatt álló Nagyerdő a degradáció jeleit mutatja (fajok eltűnése, az erdő egészségi állapotának romlása, csúcsszáradás jelenség), ami a talajvíz szintjének jelentős csökkenésére vezethető vissza. A káros folyamatok visszafordítása érdekében szükséges lenne víz bejuttatása a Nagyerdő területére (talajvíz-dúsítás, mikroklíma-javítás).

Az erdőspusztai jóléti tórendszer vízpótlása
A város keleti oldalán található Erdőspuszta a 70-es években kialakított jóléti tórendszerrel a város lakosságának kedvelt pihenőhelyévé vált. További fejlődésnek azonban egyértelműen gátjává vált az időnkénti vízhiány, ugyanis ezen vízfolyások, tavak csak a területre hulló csapadékból kapnak utánpótlást, ez azonban nem elegendő, illetve bizonytalan.

Öntözési lehetőség biztosítása
Debrecen nyugati részén kiváló minőségű mezőgazdasági területeknek biztosítana öntözési lehetőséget.